Előző cikkünk, a Lehet-e vidéken startup élet? - Harmadik rész folytatását olvashatjátok:
(Ha lemaradtál esetleg az előző részekről, akkor az elsőt itt, a másodikat pedig itt találod)
A tölcsértől balra:
Itt vannak azok a fontos szervezetek, amik akkor is léteznek, ha startup ökoszisztéma nem létezik, viszont nélkülük startup ökoszisztéma nem igazán jöhet létre.
Pl.: Egyetem, Média, Kamara, Meglévő vállalkozások, Városi törekvések, stb.
Fontos, hogy a helyi középiskolákban is lássanak vállalkozói mintákat a gyerekek, vannak nagyon zárt iskolák, de egyre több közintézményben ez évről évre javul.
A Széchenyi Egyetem Győrben elképesztő fejlődési úton megy keresztül, folyamatosan bővül, fejlődik. Ami 20 éve egy vidéki főiskola volt, az most már az ország egyik mérvadó egyeteme. Jómagam is itt végeztem.
Kimagasló dolgok vannak az egyetemen és elképesztő lehetőségek vannak még.
Egyszerűen az egyetemben lévő potenciál óriási.
Startup ökoszisztéma szempontjából messze ő a legnagyobb szereplő, sokszorosan kimagaslik az összes szereplő közül.
Fenntartható Startup ökoszisztéma a helyi egyetem nélkül nem létezik.
Viszont egyetem vígan létezik startup ökoszisztéma nélkül.
Ezt minden vidéki egyetem tudja magáról és mivel helyben nincs verseny, sajnos minden vidéki városi egyetem ki is tudja használni ezt a tisztességtelen versenyelőnyt. Ergo nem kerülhetők meg, ki nem hagyhatóak.
Az egyetem Győrben rengeteg tesz azért, hogy legyen innovációs ökoszisztéma, de egy probléma van vele, hogy ezt zártan teszi és ez nem csak Győrre igaz, hanem minden vidéki városra.
Mintha nem vennének tudomást arról, hogy a közös érdek egy városi, régiós startup ökoszisztéma.
Az egyetem egy mamut, sok közös programot csináltunk velük, minden egyes szereplő nyitottan fogadott minket, de mégsem történik meg az, hogy az egyetem városi startup ökoszisztémát akarjon.
Olyan, mintha a vidéki egyetemeknek az lenne a célja, hogy belső innovációs zárt ökoszisztémát működtessenek.
De a közös érdek nem ez, hanem az, hogy egész várost, régiót átívelő startup közeg épüljön, ahol az egyetem az egyik nagyon, de nagyon fontos szereplő.
Miatta jönnek ide a nemzetközi hallgatók, nála kapják meg az igazán komoly kezdeti lökéseket a kezdő vállalkozók, ott csinálják meg az első prototípust az innovátorok, de utána be kell, hogy kerüljenek a startupperek a vállalkozói közegbe, ahonnan majd vissza fognak adni egyetemnek, ha sikeresek lesznek.
A vidéki egyetemek felé kellene jó értékajánlatot megfogalmazni, kialakítani, hogy miért éri meg nekik a virágzó városi startup élet.
A másik nagy szereplő a helyi Iparkamara, vidéken a kamarák nagyon meghatározó tényezők, az összes vállalkozással kapcsolatban vannak valamilyen módon.
Győrben markáns, hatalmas épületben, rengeteg programot, eseményt szervezve támogatják a vállalkozásokat és nyújtanak nekik érdekközösséget.
Példaértékű a tevékenységük.
Ők a helyi startup ökoszisztéma építés elején még azon az állásponton voltak, hogy minden, ami vállalkozással kapcsolatos, az tartozzon hozzájuk.
De pár beszélgetést és közös esemény után tökéletesen kialakult az a harmónia, hogy a startup ökoszisztéma egyik fontos tényezője a helyi iparkamara, de nem a birtoklója.
Azóta számos közös összefogás történt és fejlődik a vállalkozói élet Győrben.
A Kamara által a meglévő vállalkozói közeg tudomást szerez és találkozhat az új hullámos startupokkal. Meghívja, bemutatja helyi vállalkozókat a startupoknak és fordítva. Valamint az összes startup ökoszisztémával kapcsolatos projektjüket, programjukat nyitottan kezelik, hogy értsék a helyi vállalkozók mi, miért történik.
Nagyon jó a mindset, ami ebben van. Nyitottan áll az olyan lehetőségekhez, hogy például egy vállalat startup inkubátorházat hoz létre vidéken és ebben a folyamatban ő is szerepet vállal, de nem birtokolja azt.
Győrben az ipar, a gyártói szektor elképesztően erős.
Igazi siker sztorinak is lehet tekinteni.
De persze fel lehet tenni azt a kérdést is, ha elmegy az AUDI akkor mi fog itt történni?
A gyártói szektor köré rengeteg vállalkozás jött létre, de ezek többsége inkább kiszolgáló, mint innovatív vállalkozás.
Ezért is próbáltuk Győrbe hozni az Európai Innovációs Ügynökség gyártói innovációkat támogató programját az EIT Manufacturing magyarországi részlegét.
Arra kellene törekedni, hogy ezen multik farvizén ne csak bérvállalkozások szülessenek, hanem innovatív szolgáltatásokkal vagy termékekkel is bombázzák a helyi gyártószektort.
Erre elképesztően jó sztori a román UIPath unikornis sikersztorija.
Jó látni, hogy ezen rétegből sok-sok startupper esik ki, multis tapasztalok után saját innovatív vállalkozást akarnak csinálni, de legtöbben a multi álomfizetéseit, cafetéria rendszerét nem tudják legyőzni és az első buktatóknál, a többségük inkább marad a tutiban.
Ki kell alakulni a HÚZÓELV -nek, amin ezeken átsegíti őket.
Erre nagyon fontos az, hogy mi megy a médiában.
Győrben a média nyitottan áll ahhoz, ha valamivel megkeressük őket, hogy beszélhetünk-e róla a rádióban vagy újságban. Szinten mindig kapunk teret erre.
Ami viszont nem teljesül, az az, hogy magától a vidéki média erről egyáltalán nem tudósít. Megszervezzük a régió legnagyobb ötletversenyét, az ország szakmai krémje, azt mondja ez remek, kiváló, klassz dolog. De nem tudósít róla senki, csak akkor, ha kéred.
Fontos lenne, hogy a vidéki média erősítsen rá a HÚZÓELV-re.
Itt fontos megjegyezni, hogy ide nem az ELON MUSK sikesztorik kellenek, mert azok túlságosan messze vannak a helyi startupperek lehetőségeitől.
Azok a valódi történetek kellenek, amik a régió vállalkozóit hihetően inspirálják.
Fontos megjegyezni, hogy itt nemcsak a startuppereket kell inspirálni, hanem a helyi működő vállalkozásokat, hogy próbáljanak nemzetközi céget csinálni.
A vidéki médiában nincsenek jelenleg olyan sztorik, amik a valódi húzóelvet kifejtik, középiskolások, egyetemisták, vállalkozók nem látják a helyi médiában a helyi vonzó nemzetközi sztorikat.
Látják a helyi sikeres vállalkozókat, és látják a világ nagy startup sztorijait.
De a kettő közötti átmenetet nem.
Fontos, hogy ezen felül kialakuljon egy olyan réteg is, akik benne vannak az ökoszisztémában és erről szívesen tudósítanak, blogolnak, cikkeket írnak, podcastet csinálnak, ergó véleményt formálnak a történésekről és törekvésekről.
A helyi sikeres vállalkozások sokszor nem is tudják magukról, hogy startupot építenek.
A Startup Hungary felmérést, mindig toljuk mi is a régióban hogy töltsék ki minél többen, mert mennyire fontos az ország egészét nézve.
De sok helyi, vidéki céghez el sem jut a híre, mert ők magukról nem tudják, hogy valójában rájuk is vonatkozik.
Az egész világ nyitott az innovatív megoldásokra, ingyenes támogatásokat hívhatnak le, ingyen bemutatkozhatnak a CES-en, MWC-en, Web-Summit, inkubátorok, akcelerátorok vágyják őket stb.
De ez csak akkor teljesül, ha maga a csapat, vállalkozás ebbe az ökoszisztémába bekerül és rájön, hogy nem csak az ELON MUSK féle sztorik azok.
Sokan ismerik például a nemzetközileg híres győri handpan műhelyet (MAG Instruments), akik egyáltalán nem használják ki a startup ökoszisztémák előnyeit, pedig már ott tartanak, hogy az analóg hangszer digitális változatát tolják.
Ezen felül fontos lenne, hogy a városunk a pozícionálja is magát innovációs vagy gazdasági szempontból.
Legyen az AI, kripto, NFT, ipari szektor, stb. amilyen irányba extrát nyújt az innováció felé. Ezzel tudja kifelé kommunikálni magát, hogy miért éri meg ide jönni egy startupnak.
pl.: Azért érdemes idejönni, mert itt van a legjobb Gyártói innovációk startup támogatása. Amíg ez nem történik meg, addig a többi régióval kapcsolatban folyamatosan a versenyhátrány és elvándorlás folytatódik.
Az evangelisták szerepe nagyon fontos minden vidéki városban, akik az egész ökoszisztémát holisztikusan nézik és nem egy szervezet érdekéből cselekszenek.
Az egész ökoszisztémát akarják beindítani és fejleszteni.
Sosem felejtem el, hogy mennyire nagy támogatást adott annak idején Páti Diána Belgiumból, hogy higgyünk abban, hogy ez működni fog.
“Bele kell kezdeni mielőbb és tenni érte minden nap. Minél később kezdjük el annál több időt vesztegetünk el.”
Evangelisták azok, akik nemzetközi jó példákon keresztül tudják elmesélni, hitet adni a helyi érdekszervezeteknek és startuppernek, hogy melyik a helyes következő irány.
Szerencsére nemcsak mi páran vagyunk már Győrben, hanem az öt év alatt sok külsős, remek támogatónk van, aki szívesen ötletel velünk azon, hogyan tovább Győrben. (pl.: Károlyi Antal - üzleti angyal, Hild Imre - Global Traction, Csendes Olivér - 300startup, Kovács Péter - Global Startup Awards)
“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”
Szabó Krisz, a győri startup pásztor
