Lehet-e vidéken startup élet? - Első rész

Hogyan működik egy startup ökoszisztéma?
Szabó Krisztián
StartITup alapító, az "evangelista"

Győrben öt éve folyamatosan azon dolgozik egy alulról építkező közösség, hogy helyben, egy fenntartható startup ökoszisztéma jöjjön létre és megállítsa azt a folyamatot, hogy a talentumok és az ígéretes vállalkozók elvándoroljanak.

Miért fontos mindez?

Jelenleg a régiónk egy kiszolgáló egység.

A legjobb lányaink és fiaink, (akik tökéletesen beszélnek egy idegen nyelvet és értik a modern digitális világot) egy nemzetközi multinál dolgoznak alkalmazottként vagy éppen elhagyják a régiónkat. Az az elmúlt öt éves tapasztalatom, hogy tízből nyolc ilyen tehetség máshol próbál szerencsét. A városunk folyamatosan hígul.

Ezt a folyamatot meg kell állítani. Az itt élők szinte kivétel nélkül szeretnek itt élni, itt akarnak élni, csak azt hiszik, máshol könnyebb megvalósítani nagyra törő álmaikat.

A mai digitális világban sokkal fontosabb az, hogy milyen a gondolkodásmódod, hogy milyen készségekkel rendelkezel, hogy mihez van affinitásod, mint az, hogy hol is élsz pontosan.

Hiszem, hogy lehet Győrből nemzetközi vállalkozást építeni úgy, hogy a benne dolgozó emberek élete egy fenntartható vidéki léttel párosul.
Ezt egy módon lehet megcsinálni, ha egy egészséges és fenntartható startup ökoszisztémát hozunk létre közösen.

Mi kell ahhoz, hogy startup ökoszisztéma létesüljön Győrben?

Ez az, amire senki nem tudja a választ!

Az elmúlt évek folyamatos közösségépítő munkájának köszönhetően kialakult egy erős és példaértékű vállalkozói közösség a városban. Ahhoz, hogy ez a közösség valós és fenntartható ökoszisztémává fejlődjön, és példaként szolgáljon hasonló karakterű városoknak, még sokat kell dolgoznunk, de jó úton járunk.

Néhány javaslat, mitől lenne erősebb az ökoszisztéma:

Egyszerű válaszok ezekre a kérdésekre:

  • mecénás vállalkozók jelenléte, akik támogatják az ökoszisztémát (‘pay it forward’ attitűd)
  • helyben működő akcelerátor, amely idevonz nemzetközi csapatokat
  • nemzetközi startup vállalkozások, akik valóban itt is vannak, helyben
  • vidéki startupok és vidéki startup szervezetek

Mi a baj, a kamuvidéki, vagyis igazából NEM is vidéki startupokkal és szervezetekkel?

Többet árt, mint használ. A húzóelv nem tud kialakulni.

A helyiek pontosan tudják, hogy egy startup és egy szervezet valóban helyben ténykedik vagy csak ezzel takarózik. Akik benne élnek a vidéki létben, olyan példákat akarnak látni, amikkel tudnak azonosulni.

A messziről jött ember azt mond, amit akar.”

Mi, akik itt élünk, örülünk minden támogatásnak, amit távoli szervezettől vagy startuptól kapunk, sőt nagyon jó kapcsolatokat is ápolunk velünk.

De egyszerűen nem működnek azok a modellek, ahol valami távoli városból akarják működtetni az itteni szervezetet. Ha nincs helyben valaki, akkor az egyszerűen zsákutca.

A csak papíron vidéki startupok* nem kerülnek bele a vállalkozói körforgásba és a helyi ökoszisztémába. Nem ide járnak eseményekre, nem itt networkingelnek, nem itt mutatnak jó példát, nem itt szenvednek, nem itt pivotálnak.

(*A támogatási rendszer sajátosságai teremhetnek furcsa szituációkat, illetve okozhatnak ilyen anomáliákat.)  

Ezek a szervezetek nem vállalják fel a közös terheket.

Az ökoszisztémában minden szervezet beletesz valamit, “előre fizet” hogy az egész beinduljon, működjön és gyümölcsözővé váljon, virágozzon.

A távoli szervezetek - mivel nem az ökoszisztéma részei - azonnali eredményeket akarnak.

De egy startup ökoszisztéma építése az nem pár éves folyamat, az folyamatos munka.

Továbbá a távoli szervezetek, elvehetik az ideiglenes lehetőséget azoktól, akik helyben tudnák ezt csinálni és tényleg a vállalkozói közegnek szerves tagjává válnának. (Erre jó ellenpélda az INPUT program, amely szakított a hagyománnyal és ténylegesen a vidéki városokban nevezett ki helyieket és inspirált arra, hogy építsenek vidéki startup ökoszisztémát.)

Ezért kellenek olyan emberek, akik helyben vannak, ezt az egész folyamatot holisztikusan látják és ha egy távoli szervezet “érdekkel” jön, akkor fel meri tenni neki azt a kérdést. “Értem, hogy neked ez miért jó, de hosszú távon nekünk itt vidéken, mi hasznot hoz?”

“Kényszeríteni” kell a távoli szervezeteket arra, hogy olyan win-win szituációt keressenek, ami nekik is megéri és a vidéki ökoszisztémának is hasznos.

Mi a helyzet most Győrben?

Győrben megtörtént az, hogy egy helyi érdekközösség kialakult, pontosan tudják a helyben élő startupperek, kezdő vállalkozók, talentumok és azok is, akik messziről ide érkeznek, hogy mi a dörgés.

Itt van egy egységes, alulról épülő, független közösség, akinek elsődleges célja, hogy kialakulhasson egy fenntartható startup ökoszisztéma.

Pontosan érzik az emberek az erőfeszítések nehézségét és a pay it forward mentalitást, amit szépen adnak ők is tovább tagról tagra.

A következő részekben bemutatunk Nektek egy ábrát, aminek nem titkolt célja lesz, hogy reprezentálja a lehetséges vidéki ökoszisztémánkat!

Folytatását itt olvashatod!