Mostanában egy aktuális témát szeretnénk Nektek kifejteni, még pedig a fenntarthatóságot. De miért is fontos téma ez?
Bolygónk példátlan környezetvédelmi és éghajlati kihívásokkal néz szembe, amelyek együttesen a jóllétünket fenyegetik. Azonban még nincs késő ahhoz, hogy döntő lépéseket tegyünk. A feladat nem egyszerű, ijesztőnek tűnhet, ám még van lehetőségünk, hogy néhány kedvezőtlen tendenciát megfordítsunk, a károkat minimalizáljuk, alkalmazkodjunk a körülményekhez és helyreállítsuk a létfontosságú ökoszisztémáinkat, megvédjük azt, amink van. A hosszútávú fenntarthatóság eléréséhez a környezetet, az éghajlatot, a gazdaságot és a társadalmat egy összefüggő egység elválaszthatatlan részeinek kell tekintenünk, mivel földi viszonylatban minden mindennel összefügg.
A globális éghajlat változik, és a változás jelenlegi ismereteink szerint az ember nagyban hozzájárul.
A 21. századot több gazdasági és pénzügyi válság is sújtotta. Kutatások igazolják, hogy fogyasztási és termelési rendszereink fenntarthatatlanok. A lineáris gazdasági modell – a nyersanyagok árukká alakítása, majd ezek használata, fogyasztása és eldobása – egyrészt a szennyező anyagok és a hulladékok fokozódó felhalmozódásához vezet, másrészt természeti erőforrásokért folytatott globális versenyt eredményez. A globális hálózatok könnyebben terjednek, mint az anyagok, az áruk és a szennyező anyagok: az egyik ország pénzügyi szektorából kiinduló válság végigfuthat az egész világon, és évekig tartó gazdasági stagnálást és visszaesést okozhat.
Itt jön szóba a fenntarthatóság, ami napjainkban az egyik legfontosabb dolog, amivel foglalkoznunk kell. A fenntartható fejlődés – azaz a sustainable development — egy fejlődési folyamat, szervezési elv, ami a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben nem csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy ez nekik is sikerüljön. A fenntartható fejlődés fenntartja a természetes rendszerek, források összességének azon képességeit, ami a természeten és a társadalmon alapszik. Mindez nehéz feladat, hiszen küzdeni kell a környezet elhasználódásával és ezt úgy kell elérnie, hogy közben ne kelljen lemondani sem agazdasági fejlődésről,sem a társadalmi egyenlőségről, az igazságosság igényeiről.
Maga a fenntarthatóság fogalma már a nyolcvanas években létrejött, de a téma általános ismertségét Lester R. Brown 1981-ben megjelent „Building a Sustainable Society” c. művel váltotta ki.
Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljait 2000-ben fogadták el a tagállamok. Ez a világszintű célrendszer elsősorban a fejlődő országok problémáira, ezen belül is a társadalmi problémákra koncentrált. Ennek egy igazított változata a2015-ben elfogadott Agenda 2030 határozat, amely a környezeti, társadalmi problémák globalizálódó jellegére tekintettel már nem csupán a fejlődő, hanem afejlett országok szempontjait is figyelembe veszi, és a környezeti szempontok is hangsúlyosabbá váltak benne.
A dokumentumban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célhoz (Sustainable DevelopmentGoals – SDGs) 169 alcélt társítottak, amihez a mai állás szerint 231 indikátort rendeltek, hogy ezek mutassák az egyes országok, illetvea világ közeledését a meghatározott célokhoz. Az indikátorok fejlesztésében 2020-ban érkezett el oda az ENSZ, hogy már minden mutatónak van kidolgozott módszertana.
Cél, hogy a szinergiákat minél jobban kihasználják az országok, a járulékos negatív hatásokat viszont mérsékeljék.
Mik is ezek a pontok, nézzük:
Magyarországon milyen stratégia létezik?
A 2007-ben létrehozott Nemzeti FenntarthatóFejlődési Tanács (NFFT) kidolgozta az új magyar NemzetiFenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el. A keretstratégia célja, hogy az egész nemzetet összefogó,hosszú távú irányt adjon az egyéni és közösségi cselekvések számára. A kulcsindikátorok elfogadása hosszú egyeztetési folyamat után, szakértői anyagokra támaszkodva történt meg. A szerzők tizenkét kulcsindikátort a jelenkiadvány korábbi kötetéből vettek át, további két mutató szintén a KSH által előállított adatokbólszármazik, kettő pedig más adatforrásra támaszkodik.
Nagyon fontos és aktuális téma, fontos vele foglalkoznunk.További részletes információkat a KSH hivatalos oldalántalálhattok, érdemes átböngészni!
A Start it at K&H, Győri Kamara és StartITup közös célja, hogy a Fenntarthatósági aspektusokat az inkubációban résztvevő csapatok esetén megvizsgálja. Ebben a Green English - fenntarthatósági szakértelme van segítségünkre. Cikksorozatunk következő részeiben erről olvashattok majd!
Legyünk tudatosabbak, figyeljünk a környezetünk védelmére!
